Azt írják valahol az interneten, hogy “A robusztus weboldal sokáig használható (tartós)” és (ugyanott) azt is, hogy “A szabványok fejlődnek, de az alapjai nem változnak. A helyesen kódolt, klasszikus tipográfiával készült weboldal nemcsak néhány évig, hanem több mint tíz évig is működik alapvető változtatások nélkül.”
A geocaching.hu oldalról a nem szakmabeli felhasználó is megállapítja, hogy “több mint tíz évig is működik alapvető változtatások nélkül”. Legjobb tudomásom szerint az oldal alapvető változáson nem esett át kb. 2004. óta. Nem tudom, hogy ez mennyire volt tudatos döntés akkoriban. Inkább arra hajlok, hogy kényszer (erőforrás-hiány) és motiválatlanság (vezetői akarat hiánya) áll a jelenség mögött.
Viszont a robusztusságnak én egy másik értelmezését is érvényesnek gondolom. Az angol nyelvű Wikipédiában ezt írják a Robustness (computer science) szócikkben (szabad fordítás): “A számítástechnikában a robusztusság a számítógépes rendszereknek az a képessége, hogy kezelni tudja a végrehajtás közben előforduló hibákat és kezelni tudja a hibás bemeneteket.“
Mi adja ennek a kérdésnek az apropóját? A minap a geocaching.hu fórumának egy nyilvános – bár csak regisztrált felhasználók által elérhető – topikjában az oldal forráskódjához hozzáférő fejlesztők (informális adat, a hivatalos oldalon nem szerepelnek) a következő bizalmas adatokat tették közzé: “A ‘state’ olyan adatmező, melynek tartalma bármi lehet, kitöltésekor a processz egy megye/országnév lista alapján csak ajánlást tesz, az lesz, amit a beíró gondol.“ (Old Eye | 2020.06.05 16:54:42) “Ez azért nem teljesen igaz. Csak a listából lehet/kell választani, tehát nem teljesen szabad szöveges mező.“ (gusty| 2020.06.06 13:40:38) “WEB-es felületen az igaz, hogy megyét/országot csak listáról lehet választani, de azt lehet választani, amit akarunk, nincs ellenőrzés.“ (Old Eye | 2020.06.06 15:33:23)
Mivel a felelőtlen felelős a szokásos Fairy-bashinggel illusztrálta állítását, helyénvaló volt a hivatkozott ládaoldalon demonstrálni az érzékeny infók közzétételének súlyosságát. Lusta voltam programozgatni, így először a legegyszerűbb, böngészőben bárki számára hozzáférhető eszközzel próbálkoztam. (Lényegében minden elterjedt böngészőhöz tartoznak fejlesztői eszközök.) A ládaoldalt szerkesztésre megnyitva valami jelentéktelen adatot módosítottam, hogy a Web Inspector megmutassa az elküldött fejléceket és tartalmat. Ezeket bemásoltam a (több böngészőhöz elérhető) RestMan bővítmény megfelelő mezőibe. 1. Kérés típusa (legördülő): POST 2. URL: https://www.geocaching.hu/caches.geo?action=update&id=149 3. Headers: Cookie uid={bizalmas adat}; PHPSESSID={bizalmas adat}; _ga={bizalmas adat}; toggle_com=on; username=Fairy; cryptpwd={bizalmas adat}; logged_user_1= {bizalmas adat}; logged_user_2={bizalmas adat}; last_user_id=26; toggle_mod=off Content-Typeapplication/x-www-form-urlencoded 4. Body RAW: {sok adat}state=Pest+(Old+Eye+kedv%C3%A9%C3%A9rt){sok adat} …és az elküldés után kb. 2000 ms-mal megkapjuk a módosított ládaoldalt:
Tanulságok? Bizonyára van több is, de kettőt ki kell emelnem: 1. 2020-ban egy beviteli mező adattartalmának korlátozásához rettentően gyenge próbálkozás egy legördülő menüt kirakni a weboldalba, vakon megbízva a felhasználóban. Szerveroldalon feltétlenül ellenőrizni kell, hogy a felhasználó tényleg a mi listánkból választott-e vagy kreatívkodott” kicsit. 2. Ha tudod, hogy az oldalad kódjának vannak gyengécske részei, akkor nem teszed közzé a sebezhetőséget a befoltozás előtt.
Augusztus 17-én
szombaton kora reggel az egykori Cserkúti Csárda előtti
buszmegállóban álmos szemű, de elszánt túrázók gyülekeznek,
hogy napnyugtáig meghódítsák a Mecsek összes hatszáz méter
fölé nyúló csúcsát. Hagyományosan három távon teszik próbára
kitartásukat a résztvevők. A legkeményebb az 56 kilométeres
teljes gerinctúra, amit Dömörkapunál kettévágva két olyan
résztávot kapunk, amelyek önmagukban is komoly kihívást
jelentenek. Tavaly óta egy negyedik útvonal is választható, egy
könnyed, a sportággal most ismerkedőkre szabott körtúra. Az idei
(sorban 14.) rendezéstől kezdődően a – felhagyott, elfeledett
túraútvonalak újjáélesztését zászlajára tűző – Közös
Nevező Alapítvány önkéntesei végzik a szervezőmunkát: a
becsületes útvonalkövetést ellenőrzőpontokkal, a sikeres
teljesítést frissítőpontokkal segítik, a célban minden
szintidőn belül beérkezőnek kitűzőt és névre szóló
oklevelet nyújtanak át. A részvétel feltétele az előzetes
nevezés, amelyre a túrát megelőző este 21 óráig van lehetőség
az Alapítvány honlapján.
A Mecsek 600-as
csúcsai rövid története
Az Erdők Népe
Természetjáró Egyesület zászlóshajója volt az általuk
tucatnyi alkalommal megrendezett Mecsek 600-as csúcsai
teljesítménytúra. Az egyesület 2005. április 18-i
megalakulásának legfontosabb célja – a 2005. szeptember 3-i
legelső rendezéstől kezdve – a túra szervezeti hátterének
biztosítása. A túrázók az első években a Jakab-hegy lábánál
megbúvó Cserkút hét évszázados Árpád-kori templomától
indultak 51,8 km táv és 1870 m szint leküzdésére. Ám a 2011.
augusztus 13-i hetedik rendezésnél a cserkúti rajtba már nem
lehetett időben közösségi közlekedéssel eljutni, ezért a
szervezők az így érkezőknek alternatív rajthelyet biztosítottak
a Hatos főút melletti Cserkúti csárda megállónál. Így a túra
távja 53,9 km-re, teljes szintemelkedése 1995 méterre nőtt. A
következő évtől (2012. 08. 11.) már mindenki innen indult, ez
lett a hivatalos útvonal. 2014-ben a Zöld sáv jelzésű turistaút
Sugói-rét feletti eldagonyásodása, 2016-tól Köves-tető új
kilátója miatt volt szükség kisebb útvonal-korrekcióra.
2017-ben az egyesületnek nem volt kapacitása a túra
megrendezésére, így a 13. rendezése két évet kellett várni:
2018. 08. 19-én a Mecseki Mátrix Csoport kötetlen baráti köre
vette fel újra a fonalat. GPS-es pályafelmérés alapján ekkor
56,3 km-es távon, 1972 m szintemelkedéssel hirdették meg a túrát.
2019-ben az előző évi csapat a Közös Nevező Alapítvány égisze
alatt dolgozik az indulók élményeiért.
Útvonalak rövid
ismertetése
Augusztus 17-én
szombaton 6 órától a teljes- (56 km) és az első résztávra (20
km) vállalkozók a Cserkúti csárda buszmegállótól vágnak neki
a Zsebedomb-környéki dűlőknek, a Piros négyzet jelzést követve.
Némi emelkedő után feltárul előttük a Cserkúti-medence a
Jakab-hegy meredeken magasodó tömbjével. A község Árpád-kori
templománál a Kék háromszögre váltva hosszan kapaszkodnak a
Piros háromszöggel jelzett Panoráma útig, amely a Mecsek egyik
legismertebb sziklaalakzatához, a Babás szerkövekhez vezet. Innen
rövid, de kemény emelkedő (Kék kereszt és Kék háromszög)
viszi őket a Jakab-hegy platóján futó Rockenbauer Pál
Dél-dunántúli Kéktúra Kék sáv jelzéséhez. Nyugatra indulva
rövid kitérő következik a bámulatos kilátást nyújtó
Zsongor-kőre, majd a Kékre visszatérve avar sáncokat,
templomszerű kilátót, pálos kolostorromokat, újabb sáncokat
elhagyva Patacsi-mező, Vörös-hegy, Remete-rét irányban
folytatódik az útvonal. A kedvelt kirándulóhelyet a Zöld
kereszten hagyják el a túrázók, majd a Sárga keresztet követve
érnek fel a Lapis nyergébe. Innen a Sárga sáv a Rotary-sétányig
visz, amelyen egy teljes kört tesznek meg az óramutató járásával
egyező irányban. Visszatérve a Sárgához felkapaszkodnak a mai
második hatszázasra, a Tubesre. Még egy csodás kilátóponthoz
(Kis-Tubes) tesznek kurta kitérőt a Misináig tartó gerincről,
majd a Dömörkapuig ereszkednek. A hosszú táv itt csak áthalad,
de a 20-as átadja a stafétát a 35-ösnek: ami előbbinek a
célállomása, az utóbbinak a rajthelye.
A Piros sávon
indulnak tovább a túrázók Sípálya, Kis-rét, Kantavár felé.
Rábay-fánál a Piros keresztre, majd a Piros négyzetre váltanak,
hogy ismét találkozzanak a Remete-rétnél elhagyott Kék sávval.
A Fehérkúti kulcsosház, Tripammer-fa, Árpádtető vonalon a
forgalmas 66-os főutat is keresztezik és betérnek a Mecsextrém
Tepsifüles Éttermébe. Megint a Kéken haladnak, majd megint
letérnek róla. Ezúttal a Zöld sávra, amely a Nagy-forrás-völgyön
leereszkedik a Rákosvölgyi vadászházhoz, a Rákos-völgyön meg
felfelé indul. De a túrázók egy szalagozással jelölt dózerút
kedvéért elhagyják és így érnek fel ismét a Kék sávra.
Keleties irányban haladnak a volt Hársas kulcsosház, az
Iszapoló-tó gátja és az egykori vasasi külszíni fejtés mentén
Köves-tető oldaláig. A tényleges tetőre a Kék háromszög
vezet, amelyen visszafelé (nem szabványos) Zöld pezsgős üveg
jelzésen rövidítenek. A Hotel Kövestető parkolójához a Zöld
kereszten érnek, majd egészen a Hármas-hegy csúcsáig szalagozás
segíti útjukat. Innen ritkás, karbantartatlan Sárga kereszt
jelzésen ereszkedve csatlakoznak ismét a Zöld keresztre, amit
Pap-rétnél Kék négyzetre cserélnek. A püspökszentlászlói
úton délre fordulnak a Kék háromszögre. A jelzés hűséges
társuk lesz a Mecsek legmagasabb csúcsáig, a Zengőig. Hosszú
ereszkedés (Sárga sáv, Piros kereszt) végén Pécsvárad Külső
tanyának nevezett területére jutnak, majd a Zöld kereszten érik
el céljukat, a Dombay-tavat.
A résztvevőket
útközben több helyen frissítő várja. Az útvonalkövetést
ellenőrzőpontok segítik. A tájékozódást a remek
turistajelzéseken felül GPS-re tölthető nyomvonalak,
útvonal-leírás és több helyen szalagozott útvonaljelölés
támogatja. A sikeres – szintidőn belüli, a kijelölt útvonal
végigjárásával megvalósított – teljesítésért kitűző és
névre szóló oklevél jár.
A részvétel
feltétele az összes távon az előzetes nevezés, amelynek – a
nevezési díjjal együtt – legkésőbb a túra előtti napon este
21:00 óráig be kell érkeznie.
A szervezők fenntartják az útvonal és a szolgáltatások
módosításának jogát. A túrákon mindenki a saját felelősségére
indul, a szervezőktől kártérítés semmilyen jogcímen nem
igényelhető.
Július 21-én
vasárnap kora reggel a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési
Központ előteréből indulnak el a Kelet-Mecsek legmagasabb
csúcsainak és vadregényes völgyeinek meghódítására azok az
eltökélt teljesítménytúrázók, akiket az égető napsütés, a
párás hőség, a meredek kaptatók és a szúnyogok hada sem riaszt
el. Hét szűk esztendő után idén a Közös Nevező Alapítvány
vállalta fel a legutóbb 2012-ben megrendezett kultikus
teljesítménytúra újjáélesztését. Hagyományosan három távon
tehetik próbára kitartásukat a résztvevők. A legkeményebb
Hegymenet 55 kilométeres, egész napos program. II. Béla 35
kilométeres, míg Várad 15 kilométeres kihívást állít az
indulók elé. A szervezők a becsületes útvonalkövetést
ellenőrzőpontokkal, a teljesítést frissítőpontokkal segítik. A
célban minden szintidőn belül beérkezőnek kitűző és névre
szóló oklevél a jutalma.
A Hegymenet
története
A Pécsi Ifjúsági
Természetjáró Egyesület vezetősége 2006-ban érdekes,
innovációra ösztönző ajánlatot tett tagjainak: találjanak ki,
tervezzenek meg új teljesítménytúra-útvonalakat és az Egyesület
mögé teszi a megvalósításhoz szükséges infrastruktúrát,
szervezeti hátteret. A kezdeményezés egyik gyümölcse a
Hegymenet, amelynek nem titkolt célja a lehető legnehezebb mecseki
túrát belesűríteni egy hosszú, forró nyári napba. Az útvonal
kidolgozója, Czigány Gábor (aka Cigó) ezt így fogalmazta meg: „A
túra célja az, hogy a végén az indulók gyűlöljék a
főrendezőt. Ezért jött létre.”
Az először 2006.
július 22-én Pécsváradról elrajtoló mezőny a következő
években újra és újra nekiveselkedett, hogy megküzdjön a
forrósággal és a hegyekkel. 2012-ben, a hetedik rendezés után
bizonytalanná vált a szervezők részéről nagyon komoly
erőforrásokat igénylő, de – érthető okokból – nem igazán
populáris túra jövője. Felmerült a háromévenkénti rendezés
ötlete. De eltelt 2014, majd 2015 nyara is Hegymenet nélkül. 2018.
augusztus végén viszont megmozdult valami: a Mecseki Mátrix
Csoport és a korábbi szervező egyesület között egyeztetések
kezdődtek a 2019-es rendezésről – és az mára valóság lett.
Útvonalak rövid
ismertetése
Július 21-én
vasárnap 6 órától indulnak el a két hosszabb távra vállalkozók,
hogy Pécsvárad központját elhagyva rögtön a Mecsek legmagasabb
pontjáig kapaszkodjanak. A csúcsról nemrég felújított úton
ereszkednek a Püspökszentlászlói-völgybe, majd Hosszúhetény
szélső házainál egy horhoson indulva célozzák meg a Hármas-hegy
tetejét. A túra egyik legtechnikásabb szakaszán, régóta
karbantartatlan, az újabb kiadású turistatérképeken már nem is
szereplő Sárga kereszt jelzést követve kőfolyásos, meredek
emelkedőt kell leküzdeniük a tetőn álló ellenőrző- és
frissítőpontig. Innen lejtős szakaszon érkezünk az 55-ös és a
35-ös táv elágazásához. Utóbbi rövidebb útvonalon (Pap-rét –
Csengő-hegy – Pusztabánya – Cigány-hegy) megy el a Dobogóra,
miközben a hosszú táv négy mély völgyet (Takanyó-völgy,
Sín-gödör, Hidasi-völgy, Vár-völgy) és négy gerincet
(Takanyó-hegy, Hászé-tető, Hidasi-hát, Akai-tető) keresztez és
a különleges atmoszférájú Máré-várat, a vendégszerető
Vörösfenyő kulcsosházat is felkeresi odáig. Hegymenetesekre itt
egy betétkör vár Dóri-irtás és Szamár-hegy érintésével,
hogy utána a II. Bélásokkal együtt merészkedjenek le a
Farkas-árokba, másszanak fel a Hideg-oldalon és csorogjanak le a
Pisztrángos-tavakhoz, az óbányai kocsmához. Onnan továbbra is
együtt haladnak Döngölt-árkon a Vadászlakig, Kólenplattenen át
a Somos-hegyig és le a Réka-kunyhóhoz. A 35-ös táv innen a Piros
kereszten és a Sárga sávon begurul a célba, de az 55-ösökre még
vár egy kőkemény emelkedő, hiszen egy napon belül immár
másodszor mennek fel a Zengő csúcsára. Onnan a célba a
Zengő-nyeregtől szalagozott szakaszon, majd a Piros kereszt és
végül a Sárga sáv mentén érnek vissza.
A kezdőket és a
családosokat egy 16 km-es körtúra várja, 535 méter
szintemelkedéssel, amelyen reggel 8-tól lehet elindulni Pécsvárad
városközpontjából a Városháza, majd a Vár mellett elhaladva, a
Római katolikus templom, Temetőkápolna és a Református templom
sora mellett a szőlők vonalág. Szintben lágyan kanyarogva átérünk
Zengővárkonyba, Rockenbauer Pál sírjához. A falu központjában
észak felé indulunk a Szent Márton Zarándokúton (StM jelzés) és
a Zengővárkonyi-patak völgyében jutunk fel Büdös-kútig. Innen
a Zöld kereszten kiérünk az erdészeti műútra, amelynek
túloldalán a Zengő csúcsáig tartó kapaszkodásba kezdünk.
Végül a Hegymenet befutóinak útvonalán érünk vissza
kiindulópontunkra.
A résztvevőket
útközben több helyen és a célban is frissítő várja. Az
útvonalak becsületes végigjárását ellenőrzőpontok segítik. A
tájékozódást GPS-re tölthető nyomvonalak, útvonal-leírás és
több helyen szalagozott útvonaljelölés segíti – a Mecsek remek
turistajelzései mellett.
A sikeres –
szintidőn belüli, a kijelölt útvonal végigjárásával
megvalósított – teljesítésért névre szóló oklevél és –
alapesetben – kitűző jár. Ám az ötödik teljesítéstől
kezdődően egyedi jelvényekkel háláljuk meg a visszatérő
túrázók hűségét.
A részvétel
feltétele az összes távon az előzetes nevezés, amelynek – a
nevezési díjjal együtt – legkésőbb a túra előtti napon este
21:00 óráig be kell érkeznie.
Túra neve Rajt Cél Táv [km] Szint [m] Szintidő [óra]
Hegymenet Pécsvárad Pécsvárad 54,7 2627 14,0
II. Béla Pécsvárad Pécsvárad 36,9 1594 9,0
Várad Pécsvárad Pécsvárad 16,1 535 5,0
Fontos figyelmeztetések
A szervezők fenntartják az útvonal és a szolgáltatások
módosításának jogát. A túrákon mindenki a saját felelősségére
indul, a szervezőktől kártérítés semmilyen jogcímen nem
igényelhető. A túrák természetvédelmi területeken haladnak át,
ahol minden természetkárosító tevékenység – pl. az élővilág
zavarása, bolygatása, hulladék elhagyása, letérés a kijelölt
útvonalakról – tilos.
* 2019.05.02.
14:49-kor az MTSZ cikkében a következő információkat teszi
közzé: tudomásukra jutott az önkényes beavatkozás. Tokod
Nagyközség Önkormányzatával felvették a kapcsolatot és
megkezdték a vitás kérdés rendezését. Ideiglenes megoldásként
a jelzés nélküli földutat javasolják.
* 2019.05.16. Bár a
Kinizsi 100 főszervezője és Tokod Nagyközség polgármestere is
támogatásáról biztosítja az Ösvénytisztítást, előzetes
helyszínbejárást szervezünk 05.17. péntekre.
* 2019.05.17.
12:58-16:05 között bejárjuk az előzetesen felvetett
útvonalváltozatokat.
1. Az eredeti
útvonal a esőbeálló bal oldalán halad makadámúton.
Elágazásnál „MAGÁNTERÜLET” tiltótábla és balra mutató
hevenyészett terelőnyíl fehér-kék-fehér mázolással. Az út
két présház között középen füves javított földútba megy
át. Turistajelzés akácról ráspollyal eltávolítva. A
présházaktól kb. 30 méterre friss kitűzőkarókat látunk a
lenyírt füves területen. Enyhén jobbra tartunk, elhagyva a
közutat, harántolva a karókkal határolt területet (6482/2 és
talán 6482/3. hrsz.-ú telket is.) Bozóttal benőtt vízfolyás
(6699. hrsz.) északi oldalán, mind magasabb partfal tetején
haladva keresztezzük a 6702., 6701,, 6700., 6698/6., 6698/3.,
6698/2., 6698/1. és 6697. hrsz.-ú telkeket, közben jobbról
lugasok oszlopai, kerítés kísérnek, láthatólag szándékosan
elhagyva a partfal peremén haladó telekhatártól kb. 3 métert,
így helyet hagyva a turistaútnak. A 6697. és 6739/1. hrsz.-ú
telkek között a vízmosás elmarad, szekérútra érünk ki.
Jobbról füves szekérút indul, de mi elhagyott szőlősökben
haladunk tovább felfelé a ösvénnyé keskenyedő jelzett úton,
amely nemsokára még meredekebbé válik, ahogy beérünk az erdőbe.
A gerincen balra K+ jelzés indul, jobbra kis tisztás, emlékkővel.
2. Mélyútban
vezetett útvonal az 1. útvonalról úgy tér el, hogy a
kitűzőkarók baloldalán, a 6483. hrsz.-ú közúton marad. Ez a
földrészlet eleinte cserjefélékkel sűrűn benőtt sekély
bemélyedés. Tovább haladva egyre mélyülő horhos, ritkásabban
benőve, immár 6699. hrsz-mal, vízmosásként nyilvántartva. Ezt
legmélyebb pontjánál 4-5 méteres partfalak határolják.
Helyenként zöldhulladékot, gallyakat, nyesedéket, venyigét
dobáltak le a szomszédos telkekről. A vízmosás nyugati végén
kb. 2 méteres partfallal kezdődik, amelyen felkapaszkodva az 1.
útvonalra a 6697. hrsz-ú telek sarkánál csatlakozunk. Ez az
útszakasz jelenlegi állapotában kb. 30-50 méteres szakaszon sűrűn
benőtt, járhatatlan, további kb. 50-80 méteres szakaszon bedőlt
törzsekkel, bedepózott mezőgazdasági hulladékkal nagyon nehezen
járható.
3. Birtokvédő
terelés a „MAGÁNTERÜLET” tiltótáblánál, hevenyészett
terelőnyílnál balra tér a jó minőségű, makadám jellegű
útra. Enyhén emelkedve nyugatias irányba tart, majd északnak
fordul. Ezen a szakaszon erősebben emelkedik, itt már keresztbe
szorosan egymás mellé elhelyezett vasúti talpbeton elemek
biztosítják a járhatóságot. Az 1. és 2. útvonalakkal a 6697.
hrsz.-ú telek északnyugati sarkánál fonódik, ahol néhány
hevenyészett fehér-kék, fehér-kék-fehér mázolás van az út
menti fákon.
4. Kecskeméti István 1. javaslata a rönkasztalnál délies irányba fordul és középen füves javított földúton nagyjából szintben halad. Jobbról egy présházat elhagyva hamarosan sorompó állja utunkat – vélhetően a 6706. hrsz.-ú közút végét jelölve. Innen füves szekérút vezet tovább, immár magánterületen, a 6663., 6678/2. hrsz.-ú telkeken át köt rá a 6707. hrsz.-ú közútra. Szépen felújított présház mellett, továbbra is füves szekérúton jutunk ki a nagyjából nyugat-keleti irányú 1. útvonalra.
5. Szabályozási terv rajza szerint az Országos kéktúra a völgy központi helyén álló esőbeálló jobb oldalán, jó minőségű makadámúton halad, enyhén emelkedve, két oldalt présházakkal kísérve. A 6657. hrsz.-ú telken közvetlen az út mellett, álló 116. házszámot viselő régi présház előtt rönkasztal, rönkpadok találhatóak. Innen középen füves földút halad tovább, majd a 6656. és 6634. hrsz.-ú telkeken álló présházak között áthaladva gyenge szekérúttá válik. Helyenként kissé benőtt sávokkal még jól követhető kb. 200 méteren át, de onnan nem nyomozható határozott útvonal. Az egykori szőlőskertek vegetációjának nyomai fellelhetők egy északról és nyugatról meredekebb emelkedőkkel határolt platószerű térszínen. Valószínűleg csak elméletileg létezik az az út, amely a Kőszikla alakzataitól északra érne fel a tetőre.
6. Kecskeméti István 2. javaslata – a
völgy aljában induló 4. útvonalhoz hasonlóan – az esőbeálló
jobb oldalán indul el, de kb. 110 méter után jobbra felfelé tér
attól egy enyhén emelkedő, középen füves, kissé keréknyomos,
de jó időben személygépkocsival is járható földútra. Nem
sokkal a gerinc alatt, kisebb adótoronynál derékszögben jobbra
fordul az út és a Szent Orbán-kápolnánál csatlakozik a
Mária-úthoz. Tokod és Mogyorósbánya települések közigazgatási
határán, jó minőségű földúton haladunk nyugat felé a
gerincen. A Kősziklától éppen északra a földútról jól
követhető ösvényre térünk, amely meredekebb emelkedésre
váltva, délies irányba fordulva bemegy a fák közé. A hegytetőn
csatlakozik az OKT jelenlegi útvonalához.
V. Útvonalak
értékelése
1. Az eredeti
útvonal mellett
szól:
–
évtizedek óta használt, ismert, bejáratott szakasz,
–
legrövidebb út a két megjelölt pont között.
Ellene
szól:
–
birtokháborítást jelent a használata (bár
ha csak a kitűzőkarók által határolt területen való áthaladást
kifogásolja a tulajdonos, az egy rövid bozót- és cserjeirtással
megkerülhető),
–
egy részén ingerszegény, jellegtelen.
2. Mélyútban
vezetett útvonal mellett szól:
–
jogilag rendezett viszonyok, közút és vízmosás területeket vesz
igénybe,
–
mély horhos aljában sajátos mikroklíma és esztétikum,
–
legrövidebb út a két
megjelölt pont között.
Ellene
szól:
–
30-50 munkaórányi bozót- és cserjeirtás nélkül fizikailag
járhatatlan,
–
a vízmosás nyugati végén valamilyen állandósított
tereplépcső szükséges a
fel- és lejáráshoz, amelynek hiányában kifejezetten
balesetveszélyes, megterhelő a haladás,
–
csapadékos időben, hóolvadáskor a vízmosás alja sáros,
dagonyás lehet, vízfolyás alakulhat ki.
3. Birtokvédő
terelés mellett
szól:
–
jogilag rendezett viszonyok, közutat vesz igénybe,
–
javított, illetve burkolt útfelület jól járható,
–
nincs félrevezető
leágazás, jól vezeti a túrázót az út,
–
lényegében a jelenlegi állapotban, további beavatkozás nélkül
is használható (bár néhány szabványos jelzés és a szakasz
végein egy-egy terelőtábla elhelyezése célszerű lenne).
Ellene
szól:
–
ingerszegény, jellegtelen,
–
talpbeton burkolat kifejezetten kellemetlen járófelületet ad.
4. Kecskeméti István 1. javaslata mellett szól:
5. Szabályozási terv rajza nem volt követhető, azonosítható a terepen, így érdemi értékelés nélkül elvetjük.
–
jól követhető, kijárt utakon halad,
–
néhány jó kilátópontot érint.
Ellene
szól:
–
magánterületen halad át, a tulajdonos egyértelműen
jelezte, hogy nem engedélyezi az út kijelölését,
–
lényegesen hosszabb út.
6. Kecskeméti
István 2. javaslata mellett
szól:
–
jól követhető, kijárt
utakon halad,
–
jogilag rendezett viszonyok, jellemzően
közutat vesz igénybe,
–
többlet attrakció: érinti
a Szent Orbán-kápolnát,
–
jó dramaturgia: kelet-nyugati haladás esetén a Kőszikla, mint
közbenső célpont fókuszban van, nyugat-keleti haladás esetén a
pincevölgy és hátterében a Hegyes-kő és Nagy Gete festői
látvány.
Ellene
szól:
–
lényegesen hosszabb
út: 1. Eredeti útvonalhoz
képest +700 méter, 3.
Birtokvédő tereléshez
képest +500 méter.
VI. Cselekvési javaslatok
1.
A birtokvédő terelést végző tulajdonos (?) megkeresése.
Vélhetően a 6482/2. esetleg a 6482/3. hrsz.-ú telek tulajdonosa
tett lépéseket (tiltótábla, terelőtábla, turistajelzés
eltávolítása). Tájékozódás a konkrét kifogásairól,
szándékairól.
2.
Eseti engedély
az idei túra napjára?
3.
Csak a kitűzőkarók által
határolt területen történő áthaladás a probléma? Fűnyírással,
bozótirtással (kb. 30-50 négyzetméter) a karókat kívülről
kerülő út kialakítása.
4.
Ha a 6482/2.
és 6482/3.
hrsz.-ú telkeken nem
oldható meg az áthaladás, akkor a 3. és 6. útvonalváltozatok
mérlegelése:
–
a 3. lényegében nem igényel erőforrást, míg a 6. igen;
–
a 3. jellegtelen, a 6. többlet-élményt, értéket nyújt,
–
a 3. nem von be új,
természetvédelmi oltalom alatt álló területet az útvonalba, a
6. egy szakasza Natura 2000-es terület, így szükséges a
környezetvédelmi szakhatóság által kiadott engedély módosítása.
5.
Konkrét javaslatunk:
– Az idei Kinizsi
100 teljesítménytúra kövesse a 3. útvonalváltozatot!
– Az MTSZ
kezdeményezze az OKT útvonalának módosítását a 6.
útvonalváltozatra!
2002.07.30 08:00-kor, még a hazai geocaching hőskorában cova geoládát rejtett a Szuadó-völgy ékkövéhez, a Trió-barlanghoz. Annyira informatív leírást készített a ládaoldalra, hogy vétek lenne veszni hagyni, ezért itt teszem közzé:
TRIÓ-BARLANG A Trió-barlang a Nyugat-mecseki-karszt jelentősebb karsztobjektumainak egyike, 200 m feletti járathosszúsággal és 50 m-nél nagyobb mélységgel.
Orfűtől délre kb. 2 km-re, a Szuadó-völgy talpán található, a Vízfő-forrás egyik legnagyobb, időszakosan aktív víznyelőjeként.
A cachet a barlang mellett kidepozott kövek között kell keresni.
KUTATÁSTÖRTÉNET A barlang bejáratát jelentő Trió-nyelő vagy Szuadó-völgyi 3. sz. nyelő helyzeténél fogva (völgytalpi, forrástól legtávolabb lévő, jobbára aktív nyelő) már korán felkeltette a Vízfő-forrás mögött húzódó barlangrendszer kutatóinak figyelmét.
1969-ben a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal keretein belül működő Mecseki Karsztkutató Csoport 3 m mélységig tárta fel (Berényi István, Németh László, Zsitkovszky István), azonban néhány éven belül az áradmányvizek hordalékukkal gyorsan feltöltötték a nyelőt.
Az újbóli kibontásra közel 30 év múlva került sor. Részletes tanulmányok és tudományos vizsgálatok után a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület és a Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztálya 1997. októberében bontotta meg a nyelő törmelékkel és hordalékkal völgytalpig feltöltött torkát, amely kibontott állapotában látványos szálkő-nyelő képét mutatja.
A bejárati akna gyors kibontása után a feltárást a nagy mennyiségű agyagos kitöltés nagyban lassította, ráadásul sok helyen a víz a réteglapok és a repedések mentén felaprózott, de jobbára autochton tömbök, kőzetdarabok közötti résrendszerben folyt el, ezért a barlang hossza 2001. elején is kb. csak 30 m volt.
A végpontot jelentő nagyobb omladéktömbök megbontásával 2001. február 23-án Kopasz Imrének és Tóth Istvánnak sikerült bejutniuk a barlang folytatásába. A kötéltechnikával járható új szakaszok első bejárását Tarnai Tamás szerencsés kimenetelű balesete és a médiák tették országos hírűvé.
A barlang ekkor a Végponti-elágazásig volt járható (kb. 120 m összhosszúság), ahonnan az elkövetkezendő egy évben a kettéágazó folyosórendszerben újabb 50 m-t sikerült feltárni az Agyagos-ágban.
2002. áprilisában a Vizes-ág kezdeti, szűk szakaszának leküzdésével a barlang hossza néhány méterrel 200 m fölé emelkedett, és feltárult a jelenlegi “vizes végpontként” nyilvántartott 7,5×9,5 m alapterületű terem.
A Trió-barlang kialakulása és hidrológiája A Trió-barlang a karsztos-nemkarsztos kőzethatáron kialakult víznyelők egyik legtipikusabb példája.
A Jakab-hegy északi oldalának vízfolyásait összegyűjtő Orfűi-patak közel 3,5 km2-es, jobbára triász homokkőből felépülő vízgyűjtőterülettel rendelkezik a nyelőnél.
A kőzethatár néhány 100 m-rel feljebb található a völgyben, a Trió-barlang a triász anizuszi korú Lapisi Mészkő Formációban alakult ki. A barlang előtt még két víznyelő ismert, a Szuadó-barlang és a Gilisztás-víznyelőbarlang, de ezen három nyilvánvaló megcsapolási ponton kívül a patakmederben feltehetően a kőzethatártól egészen a Trióig jelentős elszivárgás tapasztalható.
A B-típusú karsztperemi víznyelők közel egykorúak lehetnek, semelyiknek nincs kitüntetett szerepe, természetes körülmények között a legfelső (Szuadó) mindig aktív, de középvíz felett már nem győzi nyelni a patak vizét, és az továbbfolyik a lentebbi nyelőkbe. A továbbfolyó víz megoszlása a nyelők illetve a túlfolyás között mindig az aktuális feltöltöttség és a vízhozam függvénye.
A Szuadó-nyelő feltáró kutatásának kezdete (1994) óta az csak rövidebb időszakokban kapott vizet, és a patak vízhozamának a teljes egésze túlfolyt rajta. A patak közepes vízhozama 3-400 l/perc, száraz nyári illetve őszi időszakokban akár 100-150 l/percre is lecsökkenhet, áradások idején viszont 3-4 m3/perc is lehet. Kibontott, hordalékmentes nyelőtorokkal mindhárom nyelő képes elnyelni ezt a vízmennyiséget is.
Jelenleg a Gilisztás-nyelő ácsolt bejárati aknájában tűnik el a patak, de áradások idején a víz túlfolyik a Trión is. A vízbetörések és a feltöltődés ellen a barlang bejárata egy 50-60 cm magas kőfallal van védve. Természetesen a mederágyon keresztül a barlang alsóbb szakaszai (az Ablakon túl) így is jelentős vízmennyiséget kaphatnak.
A nyelőben eltűnő víz áradások idején 24 órán belül, kisvíz idején akár egy hét múlva jelenik meg a Vízfő-forrásban. A barlang 54 m-es mélysége ellenére sem éri el a karsztvízszintet, számításaink szerint azonban 10-15 m-rel mélyebben ez már várható.
A barlang morfológiája és kitöltései A barlang morfológiája és kitöltéseinek elhelyezkedése is egyértelműen a víznyelőbarlangok sajátosságait mutatja.
Határozott irányú vízvezető járatok vezetnek a bejárattól a végpontokig, a lejtős, lépcsőkkel tagolt folyosóknak pedig csak a magasabban fekvő vagy inaktív szakaszain találunk cseppkőképződményeket, aljukat sok helyen különböző, behordott üledékek, hordalék, homokkő-kavicsok borítják. Barlang legnagyobb cseppkőkomplexuma, az Első-aknában található Búboskemence és a felette függő sztalaktit.
Erős preformáltság jellemzi a barlangot. A járatok jobbára É-D irányú vagy erre merőleges tektonikus vonalak mentén alakultak ki, melyre a leglátványosabb példákat az Ablak előtti illetve utáni barlangszakaszok, a Vizes-ág Hasadéka és a Sártenger jelenti.
A preformáltság másik jele az, hogy a járatok szinte mindvégig követik a rétegdőlés irányát. Ennek következményeként számos réteglapon futó járatszakasz (pl. Csúszda, Könyvtár) illetve kipreparált rétegfej (Rétes-terem) alakult ki. Sajátos és ritka jelenség ezek közül a vastagabb mészkőrétegeket elválasztó márgarétegek kipreparálódása, amelyek jelenléte az Első-aknában, a Tamás-aknában és a Rétes-teremben tömeges. A néhány mm vastag puha, agyagos rétegek a falból akár 4-5 cm-re is kiállhatnak. Jelenlétük mutatja a járatfalakon lecsorgó víz oldási tevékenységének a szerepét.
Az aknák morfológiai és hidrológiai sajátosságai arra utalnak, hogy itt egy X-zónával állunk szembe, amelyet a járatméretek ugrásszerű megnövekedésén túl számos felülről becsatlakozó járat léte is bizonyít. A becsatlakozó járatok a 20×20 cm-es mérettartománytól a méteres nagyságrendig változnak, de egyértelműen jelentős vízmennyiséget és hordalékot szállítanak nagyobb áradások idején.
Ezt a víztisztaságú járatok és a kisebb esésű szakaszokon megtalálható hordalékok (homokkő-kavicsok, faágak, növényi magvak) egyértelműen bizonyítanak. Az X-zóna megléte is jól mutatja az erőteljes tektonikus preformáltságot, és ezáltal sűrű és fejlett réshálózatot is feltételez, mivel hirtelen zivatarok idején nemcsak a fent említett járatokon keresztül érkezik többletvíz, hanem legalább 40-50 egyéb, mikroméretű repedés mentén is egy-két óra leforgása alatt csepegő, majd csurgó vizek jelennek meg.
Állandó, száraz időszakokban is működő vízcsepegés csak a Harmadik-aknában található, mely a réshálózat gyors kiürülésén keresztül szintén annak fejlett voltát bizonyítja. A becsatlakozó járatok hossza felfelé 2 m-től 12 m-ig változik, és általában elszűkülnek.
A Harmadik-aknától kezdődően 2-3 l/perces vízhozamú állandó patak csordogál. A feltárás idején a patakmeder két oldalán agyagkitöltést találtunk, sőt az agyag több helyen hídként záródott a víz felett, mely egyértelműen arra utal, hogy korábban a járat kb. harmadáig fel volt töltve hordalékkal, és a vízfolyás ezen agyaghordalék alatt talált magának utat. Ez viszont azt is jelenti, hogy a legutóbbi feltöltés óta nagyobb vízhozam nem folyt végig a barlang ezen szakaszán, vagyis a feltöltés a legutóbbi nagyobb árvizet jelzi. Mára a rendszeres taposás és a bentebbi szakaszok feltáró kutatása során kidepózott agyag miatt a patakmeder elagyagosodott.
Szintén sajátos hidrológiai jelenség a barlangban a végponti-elágazásnál található barlangi mélységi lefejezés. Itt az egyenletes lejtésű vízvezető járat hirtelen meredekké válik, élesen balra fordul, és egy szűkület után kb. 1 m magas, 30-40 cm széles, két szinlősorral tagolt víztiszta, éles formákkal jellemezhető járatban folytatódik kb. 16 m hosszan. A balra kanyar egyenes folytatásában egy agyaggal erősen feltöltött járat halad tovább közel vízszintesen.
A járatméretekből és a patakos ág esésgörbéjéből egyértelműen arra következtethetünk, hogy az eredeti vízvezető járatot viszonylag fiatalon egy hasadék mentén erősen hátravágódó folyosó fejezte le. Az okok kiderítéséhez további vizsgálatok szükségesek, feltehetően a karsztvízszint gyors süllyedése idézte elő a barlangi batükaptúrát. Az éppen járható méretű Vizes-ág szelvénye is a gyorsan hátra- illetve bevágódó vízfolyás jelenlétére utal.
Az Agyagos-ág nagyfokú feltöltöttsége és a benne található két kisebb terem cseppkövesedettségének mértéke a járat elaggott voltára utal. Aktív vízfolyása nincsen, de viszonylag egyenletes lejtése, keresztmetszete és határozott iránya alapján feltételezhetjük, hogy valaha aktív vízvezető járat volt.
Idén április
utolsó hétvégéjén vágnak neki a Mecsek hegy-völgyeinek a
legkeményebb teljesítménytúrázók. Az elhivatott önkéntesekből
álló Mecseki Mátrix Csoport immár negyedik alkalommal rendezi meg
a Dunántúl leghosszabb teljesítménytúráját. A Mecseki Trinity
végigjárásához 155 kilométert és 4300 méternél több
szintemelkedést kell leküzdeniük a résztvevőknek, legfeljebb 36
és fél órán belül. Szombaton reggel az Abaligeti Cseppkőbarlang
bejáratától indulnak el és Bükkösdig, a Mecsek nyugati kapujáig
túráznak, ám nem a legrövidebb úton: közben érintik a hegység
keleti peremén megbúvó Mecseknádasdot és útba ejtik a tájegység
legmagasabb csúcsát, a 683 méter magas Zengőt is. Természetesen
nem csak ilyen, egészen extrém távon lehet indulni: a
teljesítménytúrázással most ismerkedőket, kisgyermekes
családokat 12 kilométeres útvonal várja, a gyakorlottabbak pedig
15 és 130 kilométer között választhatnak képességeikhez illő
kihívást.
Mátrix tematika
A túra arculata az
1999-es klasszikus cyberpunk film, a Mátrix tematikájára épül. A
filmnek az az emlékezetes jelenete a kiinduló kapcsolódási pont,
amikor a főszereplő (Neo) a kék és a piros pirula között
választ – ahogy a túrázó is választhat a Mecseket átszelő két
legfontosabb regionális túraútvonal, a Rockenbauer Pál
Dél-Dunántúli Kéktúra (RP-DDK) és a Dél-Dunántúli Piros
(DDP) között. Eltérés a film világától, hogy a túrázó
mindkét “pirulát” elfogyaszthatja egy hétvégén.
Útvonalak rövid
ismertetése
Április 27-én
szombaton reggel 6:30-kor tömegrajttal indulnak el a két
leghosszabb távra vállalkozók, hogy egy rövid – az Abaliget
körüli dombhátakat felfűző – betétkör után
felkapaszkodjanak a Nyugat-Mecsek tetejére. Kezdőknek,
családosoknak ez a 12 km-es kör egy komplett túra, Déjà Vu
néven. Fél hét után rajtolnak el a Morpheus és a Kék Bogyó
résztvevői is. A fő útvonalat jelentő Kék sáv a Jakab-hegyről
leereszkedik a Remete-rétre, majd Büdös-kút, Fehér-kút,
Tripammer-fa érintésével Árpádtetőn halad át. Tovább
Hársas-forrás, Hotel Kövestető, Zobákpuszta pontokat érintve
felmegy a Hidasi-völgyön, egészen a cigány-hegyi kilátóhoz. A
Trinity-sek egy bónuszkörre felfűzik a Kelet-Mecsek legmagasabb
csúcsait (Zengő, 683 m; Hármas-hegy, 603 m), míg a Morpheus-osok
már indulnak vissza nyugat felé. A főmezőny Kisújbánya –
Óbánya – Szent Imre-hegy – Schloßberg Étterem útvonalon
érkezik meg a mecseknádasdi Tájházhoz, ami egyben a Kék Bogyó
célja és a Piros Bogyó rajtja is. Az áthaladók ezután nyakukba
veszik a Piros sávot és – rövid cigány-hegyi kitérő után –
leereszkednek a Vár-völgyön, egészen a Máré Vára Kempingig.
Itt csatlakoznak hozzájuk az ötven kilométert vállalók (Mecseki
Pirula) és a mezőny együtt halad át Mecsekjánosin, Mecsekfalun,
Sikondán, hogy a Kőlyuk és a Kantavári-forrás mellett elhaladva
Dömörkapun elemózsiázzon egyet. Ez egy mozgalmas pont: a
vasárnapi Fehér Nyúl körtúra rajt- és célhelyszíne, illetve a
Hajnalpír rajtja. Előbbi csak Remete-rétig, míg utóbbi a célig
a mezőnnyel tart, végig a Piros sáv jelzésen Mecsekszentkút –
Mecsek Gyöngye vendégház – Éger-völgy – Szuadó-tető –
Petőcz-akna – Meleg-mál-tető – Szentdomján pontokon keresztül
egészen a bükkösdi Sportcsarnokig.
A résztvevőket a
mecseknádasdi “fordítónál” paprikás krumpli, Máré
Vára Kempingben virsli, a célban babgulyás várja. Ezen kívül
szendvics, zsíros, májkrémes, lekváros kenyér és édességek
szolgálják az energiapótlást a többi frissítőponton.
Az útvonalak
becsületes végigjárását ellenőrzőpontok segítik, ahol az
áthaladást pontőrök aláírása, pecsételése vagy a
Dél-Dunántúli Kéktúra bélyegzőlenyomata igazolja. Idén
először – kísérleti jelleggel – online nyomkövetés
tájékoztatja a résztvevőkért otthonról izgulókat.
A tájékozódást –
a Mecsek remek turistajelzései mellett – GPS-re tölthető
nyomvonalak, összefoglaló útvonaltáblázat, itiner és helyenként
szalagozott útvonaljelölés segíti.
A sikeres
teljesítésért különleges díjazás jár: Teimel Cintia és Sibak
Szabolcs mecseknádasdi keramikusműhelyében egyedi plakettek
(Trinity), befutóérmek (Mátrix és Morpheus), illetve kézzel
mintázott zománcozott gyöngyök (összes táv) készülnek.
A részvétel
feltétele az összes távon az előzetes nevezés, amelynek – a
nevezési díjjal együtt – legkésőbb a túra előtti napon este
21:00 óráig be kell érkeznie.
A szervezők fenntartják az útvonal és a szolgáltatások
módosításának jogát. A túrákon mindenki a saját felelősségére
indul, a szervezőktől kártérítés semmilyen jogcímen nem
igényelhető. A túrák természetvédelmi területeken haladnak át,
ahol minden természetkárosító tevékenység – így különösen
az élővilág zavarása, bolygatása, hulladék elhagyása, letérés
a kijelölt útvonalakról – szigorúan tilos.
A Mecseki Mátrix Csoport
A túra lebonyolítása a korábbi években állandó szervezet
nélkül, projekt-jelleggel zajlott, de 2019-től a Közös Nevező
Alapítvány biztosítja a szervezeti kereteket.
2018. december 29-én a lelkes önkéntesekből álló Mecseki Mátrix Csoport, az ötletgazda Erdők Népe Természetjáró Egyesülettel karöltve három év kihagyás után újra megrendezi a Dél-Dunántúl hagyományos évzáró teljesítménytúráját a Kelet-Mecsekben. A Karácsony utáni szombat reggelén hat és nyolc óra között kelnek útra a hótól, fagytól vissza nem riadó turisták, hogy zord téli körülmények között teljesítsék a 15 és 43 kilométer közötti távok valamelyikét. Nem szükséges a rajtban eldönteni, hogy melyiket, menet közben is szabadon változtathatnak (a legrövidebb táv kivételével). A legnagyobb kihívást a Dombay Maraton jelenti, amelynél a közel 1900 méternyi szintemelkedéssel nehezített 43 kilométeres távra mindössze 11 óra áll rendelkezésre. De még a legrövidebb, 15 kilométeres útvonal végiggyaloglása is szép teljesítmény, hiszen ez a túra sem kerüli ki a Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsát, a 683 méter magas Zengőt. A bátor indulókat – a Mecsek közismerten jó turistajelzésein kívül – nyomtatott útvonalleírás és térképvázlat, a terepen szalagozás, frissítő- és melegedőpontok igyekeznek hozzásegíteni a teljesítéshez, amelynek jutalma a célban – a jól megérdemelt forró tea és kiadós egytálétel mellett – névre szóló oklevél és kitűző. A részvétel feltétele az internetes felületen történő előzetes nevezés és a nevezési díj befizetése legkésőbb a túra előtti napon délig.
Dombay-tó
A Dombay-tó egy alig hat évtizedes múltra visszatekintő kis mesterséges állóvíz a Kelet-Mecsek déli előterében, a Zengő lábánál. Az 1960-ban, az akkori Baranya megyei Tanács által kialakított tó környezetében mostanra bájos üdülőtelep nőtt ki a földből, amely elsősorban a környező települések lakói körében népszerű. Kiépült az infrastruktúra: szabadstrand, tűzrakó helyek, parkoló, büfé, gyermektábor létesült. Ez utóbbi a központja az először 2006-ban, az Erdők Népe Természetjáró Egyesület által megrendezett teljesítménytúrának, amely áthalad a Kelet-Mecsek szívének két legszebb településén és négy legmagasabb hegyén.
Útvonalak rövid ismertetése
Az egész túracsokor alapkoncepciója egy maratoni távú körtúra, amelyből rövidítésekkel alakulnak ki a résztávok. A fő útvonal az Ifjúsági táborból északra indul a Zöld sáv jelzésen, majd Piros kereszt – Sárga sávon át ér fel a Zengőre. Innen Sárga sáv – Kék négyzet – szalagozás vezet fel a Somos-hegyre. Majd Zöld sáv – Kék négyzet – Kék sáv – Sárga sáv következik a Cigány-hegyig. Ezután Sárga sáv – Sárga kereszt – szalagozott szakasz visz fel a Dobogóra, ahonnan Sárga háromszög – Sárga sáv – Sárga kereszttel és újabb szalagozással a Somos tetejére jut fel. Tovább a szalagozáson, majd Piros sáv – Zöld kereszt – Piros teli kör – Kék sáv – Zöld kereszt útvonalon Pusztabányára érünk, ahonnan a Kék háromszög visz be Püspökszentlászlóra. Kék négyzet – Zöld kereszt és szalagozás vezet a Hármas-hegy legtetejére, majd ismét szalagozás – Zöld kereszt és újra szalagozással Hosszúhetényig jut. Innen a Sárga háromszög, majd hosszú szalagozott szakasz visz be a célba.
A rövidítések a következőképpen alakulnak: a legrövidebb 15-ös táv már a Zengőről egyenesen Püspökszentlászlónak veszi az irányt. A 25-ös és 30-as táv Somos-hegy után Püspökszentlászló felé rövidít, az előbbi a Hármas-hegyet is kihagyja. Akárcsak a 35-ös táv, amely csak itt vág le a maratoni távból.
A szervező Csoportnak nincsen állandó szervezete, az adott túra előtti hónapokban formálódik a feladathoz. A Csoport tagjai között vannak rutinos természetjárók, túrarendezők és kevésbé tapasztalt, de lelkes és önzetlen önkéntes segítők. A túraprojektek közötti időszakban a felelős szervező Kövecs Ferenc viszi a csoport ügyeit, folytatja a kommunikációt úgy a valós (pl. engedélyező hatóságokkal), mint a virtuális térben (pl. közösségi oldalakon).
A hosszú hétvégén az előrejelzés szerint optimális kora nyári kirándulóidőben vághatnak neki a Mecsek bérceinek a legkeményebb teljesítménytúrázók. Április utolsó és május első napján az elhivatott önkéntesekből álló Mecseki Mátrix Csoport immár harmadszor rendezi meg a Dunántúl leghosszabb teljesítménytúráját. Az idei kiírás még a tavalyinál is nehezebb, mert ezúttal ellenkező irányban, „felfelé” haladnak a turisták. Így a legnagyobb kihívást jelentő Mecseki Trinity végigjárása során 155 kilométeren közel 4500 méternyi szintemelkedést kell leküzdeniük a résztvevőknek a 36 és fél órás szintidőn belül. Hétfő reggel a Mecsek nyugati határán fekvő Bükkösdről kelnek útra, hogy kedd estig átsétáljanak Abaligetre, ám közben érintik a hegység keleti szélén található Mecseknádasdot és a tájegység legmagasabb csúcsát, a 683 méter magas Zengőt is. Szerencsére nemcsak extrém távokon lehet indulni. Míg a legrövidebb, 12 kilométeres útvonal megfelel a teljesítménytúrázással most ismerkedőknek, addig a gyakorlottabbak 15 és 130 kilométer között választhatnak képességeikhez illő távot.
Mátrixtematika
A túra arculata az 1999-es klasszikus cyberpunk film, a Mátrix tematikájára épül. A filmnek az az emlékezetes jelenete a kiinduló kapcsolódási pont, amikor a főszereplő (Neo) a kék és a piros pirula között választ – ahogy a túrázó is választhat a Mecseket átszelő két legfontosabb regionális túraútvonal, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra (RP-DDK) és a Dél-Dunántúli Piros (DDP) között. Eltérés a film világától, hogy a túrázó mindkét “pirulát” elfogyaszthatja egy hétvégén.
Útvonalak rövid ismertetése
Hétfőn reggel 6:30 és 8:00 között a bükkösdi sportcsarnoktól rajtol a mezőny, együtt kelnek útra azok, akikre 27 km és azok, akikre 155 km vár. A Piros sáv jelzést követik a Mecsek nyugati nyúlványain felkapaszkodva, Meleg-mál-tető és Farkas-tető érintésével, majd az egykori Petőcz-aknától a Jakab-hegy északi oldalán kanyarognak. A volt Szentkúti erdészháznál átkelnek az Abaligetre vezető műúton és Remete-réttől közel szintben jutnak el Dömörkapuig, ahol elbúcsúznak a Mecseki Hajnalpír résztvevőitől, hiszen nekik itt a cél. Kis-rét és Kantavár után a Mecsek-háti műutat keresztezve a festői Nagy-mély-völgybe ereszkednek le. A Kőlyuki betérőnél átkelnek a 66-os főúton és dombokon át hullámozva Sikondára, Körtvélyesre, Mecsekjánosiba, majd a magyaregregyi Máré vára Kempinghez érnek. A Mecseki Pirula teljesítői itt befejezik útjukat, de a többiek továbbhaladnak felfelé a Vár-völgyön és a Pásztor-forrás feletti nyeregtől felkapaszkodnak a Cigány-hegy kilátójához. Innen a Mecseki Trinity résztvevői a Zengőt és a Hármas-hegyet érintő kemény betétkör után a Piros sávot követve vándorolnak tovább egészen Mecseknádasdig, együtt a Mátrixosokkal és a Mecseki Piros Bogyó útvonalán haladókkal, viszont a Mecseki Morpheus követői már indulhatnak visszafelé. Míg a Piros Bogyó a Tájházban célhoz ér, addig a két leghosszabb táv túrázói – kiegészülve az innen induló Mecseki Kék Bogyó mezőnyével – átszelik a nagyközséget és a Schloßberg étteremnél a 6-os főúton átkelve elbúcsúznak a Piros sáv jelzéstől. Felkapaszkodnak a Kék négyzeten, hogy Arany-földnél a Kék sávra váltsanak. A Templom-hegy oldalából a Réka-vár alatt érnek ki a műútra és Óbányán, a látványos Óbányai-völgyön, majd Kisújbányán áthaladva ismét érintik a Cigány-hegy ellenőrzőpontját. Innen a Hidasi-völgyön keresztül Zobákpusztára, majd Köves-tető és a volt Hársas kulcsosház érintésével Árpádtetőre mennek, ahonnan Fehér-kutat, Büdös-kutat felfűzve ismét Remete-rétre érnek. Az utolsó nagy kapaszkodás felvezet a Jakab-hegy tetejére és kurta zsongor-kői kitérő után az útvonal hosszan ereszkedik Abaligetre. Morpheus követői itt megpihenhetnek, de a leghosszabb távokra még egy rövid, de embert próbáló kör vár a község körüli dombhátakon. Ez a kis kör Mecseki Déjà Vu néven önálló túra keretében is bejárható kedden délelőtt. A másik gyermekbarát túra a Tubes-Misina-gerincet körbejáró Mecseki Fehér Nyúl, amelynek teljesítésére hétfőn van mód, dömörkapui indulással és érkezéssel.
A résztvevőket a mecseknádasdi “fordítónál” paprikás krumpli, Máré Vára Kempingben virsli, a célban babgulyás várja. Ezen kívül szendvics, zsíros, májkrémes, lekváros kenyér és édességek szolgálják az energiapótlást a többi frissítőponton.
Az útvonalak becsületes végigjárását ellenőrzőpontok segítik, ahol az áthaladást pontőrök aláírása, pecsételése vagy a Dél-Dunántúli Kéktúra bélyegzőlenyomata igazolja.
A tájékozódást – a Mecsek remek turistajelzései mellett – GPS-re tölthető nyomvonalak, összefoglaló útvonaltáblázat, itiner és helyenként szalagozott útvonaljelölés segíti.
A sikeres teljesítésért különleges díjazás jár: Teimel Cintia és Sibak Szabolcs mecseknádasdi keramikusműhelyében egyedi plakettek (Trinity), befutóérmek (Mátrix és Morpheus), illetve kézzel mintázott zománcozott gyöngyök (összes táv) készülnek.
A 20 km-nél hosszabb távokon a részvétel feltétele az előzetes nevezés. Határidő: 2018.04.25 16:00
A szervező Csoportnak nincsen állandó szervezete, az adott évi túra előtti hónapokban formálódik a feladathoz. A Csoport tagjai között vannak rutinos természetjárók, túrarendezők és kevésbé tapasztalt, de lelkes és önzetlen önkéntes segítők. A túraprojektek közötti időszakban az ötletgazda és felelős szervező Kövecs Ferenc viszi a csoport ügyeit, folytatja a kommunikációt úgy a valós (pl. engedélyező hatóságokkal), mint a virtuális térben (pl. közösségi oldalakon).
